A foglepedék (plakk) a fogakon elhelyezkedő, erős dörzsöléssel eltávolítható bevonat. 2 fajtája van: íny feletti (supragingivalis) és íny alatti (subgingivalis) lepedék. 

Az ínygyulladás (gingivitis) okozója is az íny alatti foglepedék. 

A fogkő (cremor dentium) elmeszesedett foglepedék, mely a foglepedékben lévő kálcium-sók kicsapódásával, majd a teljes foglepedék elmeszesedésével jön létre. 

A fogköves kutya nyáladzik, lassan eszik, az evás fájdalmas számára, elsoványodik és a szájszaga is kellemetlen lesz. 

Fogkőeltávolítással (depurálással) lehet orvosolni a betegséget. Ezután a szájüreg mikroflórájának helyreállítására is szükség van. 

Ezt nyálon át kiválasztódó antibiotikum tablettákkal vagy pasztákkal érhetjük el. A kezelés időtartama minimum 10 nap.

beküldte: eveline13@citromail.hu

Ez a betegség 82%-ban örökletes jellegű. A térdkalácsficam ó lábfrmát eredményez.

Kialakulásának oka: 
- lábszárcsont vagy a combcsont görbülete;
- a patella árok nem megfelelő mélysége;
- a combizom véginának nem a végtag középtengelyében való tapadása;
- a térdizület szalagjainak sérülése, megnyúlása;
-  a patella egyenes szalagjának nem megfelelő hossza
-  a csípőizület ficama

Súlyossági fokok: 
1. fokozat: Nyújtott állapotban a térdkalács oldalirányban kinyomható az árokból. Hajlításkor a helyére ugrik az ízület és megától nem megy ki. Nincsenek tünetek.

2. fokozat: Az ízület nyújtásakor kiugrik a térdkalács a helyéről és előfordulhat a minimális görbület.

3. fokozat: A térdkalács többnyire ficamodott helyzetben van, de kézzel visszahelyezhető. A görbület már látható.

4. fokozat: A térdkalács mindig ficamodott helyzetben van, kézzel nem helyezhető vissza, csak sebészeti ellátással. A görbület tisztán látható.

Következmények:
- elváltozások
- térdizület kopás
- sántaság
- fájdalom

Kezelés:
Ajánlott gyógyhatású készítmények, gyógyszerek:
- Újzélandi zöldkagyló kivonat
- Glyco-Flex
- Nutradyl
- Rymadyl

Műtét: Tökéletessé soha sem tehető a már beteg térdkalács, de javítanak az állapotán és lecsökkentik a rosszabbodás mértékét és idejét. A műtét lényege a térdkalács árokba helyezése úgy, hogy ne tudjon kimozdulni onnan.

Műtét utáni kezelés:
Műtéttől számított 10-12. napon van a varrat eltávolítása. Védőgallér vagy védőruha viselése fokozottan ajánlott, hogy a kutya ne tudja a sebet nyalogatni. Az elő pár napban antibiotikumos kezelést és fájdalomcsillapítást kell végezni. A kutyus mozgását korlátozni kell körülbelül 1 hónapig. Porcregenáló készítmények használata ajánlott.

A kullancsok a szabadba kijáró kutyák esetében fordulnak elő. Legnagyobb jelentőségük abból adódik, hogy számos állati és emberi betegség kórokozójának fenntartói és terjesztői. 

A kutya súlyos megbetegedését a babéziózist a fertőzést hordozó kullancs vérszívás során juttatja be a kutyába. 

A betegség a vörösvértestek szétesését eredményezi, ami véres vizeletet, / vérfestékvizelést / ,
halvány, esetleg sárga nyálkahártyát -az ajkak és a szemhéj belső részén figyelhető meg- eredményez, kezdetben bágyadtság, elesettség, az étel megtagadása, majd láz jelentkezik.

Gyógyszeres kezelés nélkül a betegség a tünetek megjelenése utáni 6.-10.  naptól elhullásban végződik. Oltással védekezhetünk ellene.

Az epilepszia alatt olyan idegrendszeri bántalmat éstünk, amely jellegzetes, ismétlődő görcsrohamokban nyilvánul meg és főkképpen a kutyáknál fordul elő. kialakulásához visszavezethető az agyvelő gyulladás. A görcsöket kiváltó hatások között szerepelhet a stressz, kifáradás, erős fény vagy hanghatás, időjárásváltozás, de akár spontán is kialakulhat.

1.) Enyhébb epilepszia:
A kutya hírtelen elveszti egyensúlyát, támolyogni kezd, lerogy, majd oldalára dől. Rövid időn belűl felkel, de mozgása bizonytalan, szeme ijedt, tekintete zavart.

2.) Súlyosabb epilepszia:
A roham szinte vilámcsapásként éri a kutyát, aki hírtelen oldalára vágódik, teste megmerevedik, végtagjaival futó mozgásokat végez, pupillái kitágulnak, feje és nyaka hátrafeszül. A kutya szája habzik, ajkait és nyelvét véresre haraphatja. A roham alatt nyüszörgő vagy akár sikító hangot adhat ki, bélsár- és vizületürítés is előfordulhat.

A görcsök jelentkezhetnek ritkán, havonta, félévente, de lehet, hogy akár naponta többször is.

Mit tegyünk?
Legfontosabb, hogy a kutyát óvatosan fogjuk meg, hogy ne ütődjön a feje se a földhöz, se egyéb tárgyakhoz. Soha ne nyúljunk a szájába, mert öntudatlan állapotában sétülést okozhat a gazdiban is. Egy pár cm átmérőjű fadarabot tegyünk a szájába, így megakadályozhatjuk, hogy saját nyelvét elharapja. a roham után 1-2 órát sötét, nyugodt helyen kell pihentetni.

A betegség sajnos nem gyógyítható, de tünetmentességre lehet gyógyszert adni neki.

A cukorbetegség a kutyáknál is gyakorta előfordul. 

A háttérben a szénhidrát anyagcsere zavara áll. Ennek következtében inzulinhiány alakul ki. 

A betegség szuka kutyákban gyakrabban előfordul, mint kanokban. 
Tünetek: a kutya sokat iszik, sokat pisil (ezáltal), fáradékony, teljesítménye csökken és testtömegvesztés is bekövetkezhet. 

Még szőrhullás, korpázás és fénytelen szőr is jellemző.

 Előrehaladott esetekben a szemlencse homálya is észrevehető lesz, majd a kutya vaksága is bekövetkezhet, ha szakember nem lép közbe.
A legfontosabb a rostdús táplálás. 

A cukorbeteg kutya étrendje 2/3-ad része húsból és 1/3-ad része szénhidrátokból és zöldségfélékből álljon.

Az égési sérülések rendszerint hő, vegyi anyag vagy elektromos áram következtében keletkeznek. Kutyán a leforrázásból eredő sebek megjelenése eltér az embernél tapasztalt hólyagos elváltozástól. Általában a szőr az égés helyén ott marad, de ha meghúzzuk a szőrt, akkor súlyos esetben az könnyen kijön, esetleg ledörzsölhető. Elsősegélynyújtásként az égett területre hideg vizes borogatást vagy jégpakolást kell helyezni, miközben a test többi részét melegen kell tartani. A mély vagy nagy felületű égési sebekkel mielőbb forduljunk állatorvoshoz, aki szakszerűen ellátja az állatot. Amennyiben kötést helyezünk az égett területre, kenjük előtte azt be megfelelő kenőccsel, hogy a kötés ne tapadjon rá. A kialakult bőrhiányok lassan gyógyulnak, de egyes helyeken van már lehetőség bőrátültetéssel gyorsítani a folyamatot.

Főleg a villanyvezetéket elrágó kölyköknél gyakran alakulnak ki elektromos égési sebek. Ez komoly sérülést okozhat a száj nyálkahártyáján, de sokkal veszélyesebb a következményesen kialakuló tüdőödéma. Erre utal a légzési nehézség és a köhögés, súlyos esetben a száj nyálkahártyájának kékes elszíneződése is megfigyelhető. 

Amennyiben a kutya az áramütés következtében eszméletét veszti és nem lélegzik, mesterséges lélegeztetést kell alkalmazni. 

Áramütés esetén minden esetben célszerű a kutyát mielőbb állatorvosnak megmutatni.

A kémiai anyagok (savak, lúgok stb.) okozta égési sebeket bő vízzel kell öblögetni, majd az állattal mielőbb állatorvoshoz kell fordulni.

A betegséget először 1980-ban állapították meg hazánkban. A kutyákban előforduló, többnyire súlyos (nagyon sokszor halálos) betegség az egyik leggyakoribb, legveszélyesebb bélgyulladást előidéző ok.

Előfordulhat minden fajtájú és korú kutyában, mégis leggyakrabban 8 hetes és 6 hónapos kor közötti egyedekben kerül megállapításra. A nagytestű, gyors fejlődésű fajtákban, elsősorban rottweilerekben (de gyakran német juhászkutyákban, kaukázusi juhászkutyákban és amerikai staffordshire terrierekben is) különösen súlyos lefolyású, gyakran halálos betegség. 

A fertőződést követő rövid, általában 2-4 napos lappangási idő után mutatkoznak a tünetek. A bevezető tünetek a levertség és étvágytalanság, majd rövidesen erős hányás és hasmenés jelentkezik, a nagyon híg hasmenés többnyire véres. A kutyusunk ilyenkor a legtöbb esetben lázas és kiszáradt. A gyors lefolyású esetekben sokkos állapot a kutya.

A jóval ritkább szívizomgyulladásos forma a 3-7 hetes kutyakölykökben szinte mindig elhulláshoz vezet, esetleg idült szívelégtelenség kifejlődését okozza idősebb korban. 

A betegség kezelésének egyik legfontosabb mozzanata az infúziózás (szinte kizárólag vénásan adott folyamatos cseppinfúzió), ami a kiszáradástól próbálja megvédeni az állatot (lásd 3. kép). 

A baktériumos szövődmények kialakulásának elkerülésére széles terápiás sávú antibiotikum injekciót szoktak kapni a kutyák. A sokkos betegek esetleg glükokortikoidot is kapnak. Ezeken kívül természetesen lényeges még a kiegészítő kezelés (hányáscsillapítók, bélnyálkahártya-bevonók, adsztringensek, fájdalomcsillapítók, stb.). A beteg kutyáknak folyamatosan meleg, nyugodt környezetben kell lenniük.

A legfontosabb megelőzési lehetőség a vakcinázás. 

Mivel a betegség nagyon fertőző (a vírust nagyszámban ürítik a betegek, ami nagyon ragályos és nagyfokú az ellenállóképessége), a még nem oltott kutyánkat óvjuk más kutyák társaságától, illetve ne vigyük fertőzés lehetőségének kitett területre.

Kedvencünk a mérgezés után hányni fog, sokat alszik, sápadt lesz, szomorúan néz, nem szalad, bágyadt és "lusta" lesz. Ha ezt tapasztaljuk, akkor 2 lehetőség van. Vagy otthon megpróbálunk segíteni rajta, vagy pedig a biztosabb: állatorvoshoz visszük.

Ha végül úgy döntünk, hogy otthon segíttünk rajta:

Először is minél több vizet kell az állattal itatni, illetve kell hagyni, hogy szájon át kiürítse a gyomorba került nem kívánatos káros anyagot. Érdemes széntablettát adni neki, ami a felszívódást segíti. Négy-öt tojásból összekevert fehérje is gyors segítség lehet. 

Az első pár lépés végrehajtása után azonnal orvoshoz kell fordulni, hogy az állaton gyomormosást végezhessenek, illetve ellenszert adjanak neki.

Állatokban és emberben egyaránt előforduló, ritka kivételektől eltekintve halálos lefolyású, vírus okozta betegség. A betegség világszerte előfordul, kivéve Ausztráliát, Új-Zélandot és Japánt. Európában a brit szigetek, Skandinávia, az Ibériai-félsziget és Görögország mentes a veszettségtől. Minden melegvérű állat fogékony a vírus iránt, de a madarak jóval ellenállóbbak, mint az emlősök. A kutya és a macska közvetítette városi veszettség a kutyák rendszeres oltása, nyilvántartása, a kóbor állatok befogása következtében a világ fejlett országaiból csaknem teljesen eltűnt. Európa országaiban, így nálunk is a róka, illetve más húsevő ragadozók közvetítette erdei veszettség fordul elő. A vadon élő állatok a betegség kezdeti szakaszában elvesztik a természetes menekülési és rejtőzködési reflexüket. A barátságosan viselkedő róka biztosan veszett!

A vírus a beteg állatok nyálában különösen nagy mennyiségben van jelen, és harapás, marás útján terjed. A harapás helyétől az idegpályák mentén éri el az agyvelőt, és a tünetek csak ezután jelentkeznek. A fertőzés és a tünetek jelentkezése között eltelt lappangási idő átlagosan 2-8 hét, attól függően, hogy melyik testrészt érte a veszett állat harapása. Megfigyeltek azonban már ennél rövidebb, de jóval hosszabb lappangási időt is.

A veszettség tünetei kutyán igen jellegzetesek. A betegséget pár napig tartó kedvetlenség, bágyadtság, étvágytalanság vezeti be. Ezután következik a dühöngésig fokozódó nyugtalanság, amikor az állat támadóvá válik, a közelében található tárgyakat széttépi, ha teheti, elkóborol. Ezután jelentkeznek azok a tipikus bénulások, amelyek biztossá teszik a diagnózist: a gégeizmok bénulása következtében a kutya ugatása rekedtté válik, a szemmozgató izmok működésképtelensége miatt kialakul a kancsalság, a rágóizmok és a torok izmainak bénulása miatt lóg az állkapocs és az állat nem tud nyelni, emiatt folyik a nyála.

A beteg állat nem eszik és nem iszik, majd néhány nap múlva elfekszik és a légzőizmok bénulása miatt rövidesen elpusztul. Főleg a lakásban tartott és idomított kutyák között fordul elő a csendes veszettség, melynek során kimarad a dühöngési szakasz, és a határozatlan bevezető tünetek közvetlenül bénulásba mennek át.

A veszett macskák nagyon veszélyesek lehetnek, mert a fokozott támadó magatartás miatt ráugranak az emberre, súlyos fejközeli sebeket ejtve rajta. Mind az emlősállatokon, mind az emberen a tünetekben megnyilvánuló veszettség következetesen halálos kimenetelű, a betegségből való felgyógyulás a kivételes ritkaságok közé tartozik.

A veszettség gyógyíthatatlan betegség, a veszett állatokat a fertőzés terjedésének megelőzése érdekében el kell pusztítani. A veszett állat által megmart kutya leölésétől a tulajdonos kérésére el lehet tekinteni, ha a marás olyan kutyát ért, amelyik egy éven belül igazoltan be volt oltva veszettség ellen, és a kutya 90 napos megfigyelése biztonságosan megoldható. Ha a kutya ez idő alatt tünetmentes marad, célszerű veszettség ellen ismételten beoltani.

A betegség megelőzése érdekében a kutyák oltása kötelező, a macskák oltása ajánlott. Minden 3 hónapos kort elért kutyát a tulajdonos köteles 30 napon belül beoltatni veszettség ellen. Az első oltást követően 6 hónapon belül, majd évente egyszer a vakcinázást meg kell ismételni.

Ha egy kutya embert mart, az esetet be kell jelenteni a hatósági állatorvosnak, aki a kutyát 14 napos megfigyelés alá vonja a sérült ember védőoltása szükségességének megítélése céljából

Az élő szervezet, ha számára idegen anyaggal, más néven antigénnel találkozik, ideális körülmények között védekező reakciói révén leküzdi azt. 

Ebben a folyamatban immunitásra tesz szert, azaz védettséget szerez. Amennyiben ez a védekező reakció kóros mértékűvé válik, túlérzékenységről, allergiáról beszélünk. 

Az allergiát kiváltó antigént allergénnek nevezzük. Allergénként számos anyag szerepelhet, ezek a legkülönfélébb módokon kerülhetnek kapcsolatban az adott szervezettel: belégzés, táplálkozás, a bőrrel való külső érintkezés útján. A környezetében előforduló anyagok közül a szervezet számára majdnem mindegyik allergénné válhat. 

Leggyakrabban a fehérjetermészetű anyagok váltanak ki túlérzékenységet. A

z allergia bármikor kialakulhat, akár idősebb állaton is megjelenhetnek allergiás tünetek. 

Egyes allergiatípusok azonban többnyire jellegzetes életkorban jelentkeznek, pl.: az inhalációs allergiák általában fiatal korban, 1-3 éves kutyákon. Léteznek allergiás betegségekre az átlagosnál hajlamosabb fajták (terrier, vizsla, boxer), és a fajtákon belül érzékenyebb vonalak, családok. 

Bár az allergia nem öröklődő bántalom, az allergiára való hajlam nagyon is az lehet. Általános tapasztalat, hogy a valamilyen anyaggal szemben túlérzékeny szervezetben könnyebben alakul ki hasonló reakció más anyagokkal szemben is. 

Az allergiás reakció kialakulásának alapvető feltétele, hogy a túlérzékennyé vált szervezet találkozzon az allergénnel. 

Ennek hatására bonyolult biokémiai folyamatok után alakulnak ki az allergia szemmel látható tünetei. Attól függően, hogy az allergénnek a szervezetbe kerülése és a tünetek megjelenése között mennyi idő telik el, az allergiákat korai és késői túlérzékenységi reakciókra osztjuk. 

Ez az időtartam lehet szélsőséges esetben néhány másodperc vagy több nap. Viszonylag könnyű az állatorvos helyzete, ha a kutya kontakt allergiában szenved, mert az allergénnel való újabb találkozás jól reprodukálható tüneteket (bőrpírt, kiütéseket, viszketést) vált ki a bőrön. Ilyen jelenség léphet fel samponok, egyéb kozmetikumok, műszálas textíliák, vegyszerek, tisztítószerek, ritkán külsőleg alkalmazott gyógyszerek hatására.

 Ennél jóval bonyolultabb a légzőszerveken át a szervezetbe került allergének okozta elváltozások diagnosztizálása. 

Az ételallergiák vizsgálata speciális diéták segítségével történik. 

Kezdetben az állat teljes értékű, a legkevésbé allergénnek ismert anyagokból összeállított, minden mesterséges adalékanyagtól mentes táplálékot kap, amíg szervezetéből a korábban felvett allergének kiürülnek. Ideális esetben az állat a diéta hetei alatt tünetmentessé válik. Ekkor lehet a diétába a korábbi étrend elemeit egyenként újra beiktatni (pl. a diétás tápban lévő bárányhús helyett sertés-, marha- vagy baromfihúst adni). Ha az állat korábbi tünetei kiújulnak (leggyakrabban a vakarózás), akkor a próba pozitív. Ha visszaesés nem történik, az étrendnek egy másik elemét kell kicserélni. 

Ennek a diétasornak a végigvitele nagyon időigényes, és korántsem olcsó mulatság. Az "allergia"-diagnózis felállítása előtt (főleg ha nincs lehetőség a túlérzékenység közvetlen kimutatására) ki kell zárni a szóba jöhető, hasonló tünetekkel járó egyéb betegségeket (pl. viszketés esetén a bolhásságot, egyéb élosködőkkel való fertőzöttséget, baktériumos eredetű gennyes bőrgyulladást). Ez szintén időigényes és aprólékos feladat. 

Az allergiás betegségek kezelése nem egyszerű. Legegyszerűbb a megelőzés, az allergénnel való újabb érintkezés megakadályozása, ami teljes tünetmentességet eredményez.

 Ez könnyű a bolhanyál iránti túlérzékenység, az étel- vagy a gyógyszerallergiák és a kontakt jelenségek esetében, nehezen valósítható meg pl. a virágpor kiszűrése. 

Különösen nehéz a helyzet olyankor, ha az allergént nem sikerül azonosítani. 

Egyelőre kísérleti stádiumban van megoldás, a teszttel kiválasztott allergént hígított állapotban bejuttatják az állat szervezetébe. 

Ez a kezelés hosszú hónapokig tarthat, injekciók sorozatából áll. Reméljük, hamarosan mindenütt - így nálunk is alkalmazható lesz - elterjed. A legdrámaibb a kora típusú túlérzékenységi reakció. 

Van, hogy riasztó gyorsasággal, néhány perccel vagy akár néhány másodperccel az antigénnek a szervezetbe való bejutása után, drámai tünetek jelentkeznek. Ilyenek pl. az oltások utáni, vérátömlesztést, gyógyszerbeadást vagy darázscsípést követő reakciók. 

Az állat nyugtalan lesz, fullad, légzési nehézsége támad, testszerte csalánkiütések (foltokban szorborzolódás, kiemelkedő, viszketo göbök) jelennek meg. Ha a kutya ilyen tüneteket produkál, azonnal orvoshoz kell vinni. 

Ha a kutyánál gyógyszerbeadás vagy védőoltás után túlérzékenységi reakció lép fel, később minden esetben fel kell hívni a kezelő állatorvos figyelmét erre! 

Szerencsére, megfelelő kezelés esetén a heves tünetek néhány órán belül eltűnnek. A légúti eredetű allergiák esetében a tünetek jellegzetesen szezonálisak, azaz az évnek meghatározott szakaszában (általában a tavaszi-nyári hónapokban) rendszeresen jelentkeznek. Kivétel ez alól a háziporatka iránti érzékenység, amikor a tünetek állandósulnak. 

Legtöbbször folyton vakaródzik a kutya, egyes állatokon a szemek és a száj környékén, a nyakon vagy a fülek belső felületén bőrpír, pörkkel fedett kisebb-nagyobb göbök, illetve a vakarózás okozta másodlagos sebek keletkeznek. Felléphetnek légzőszervi és szemtünetek (savós orrfolyás, tüsszögés, könnyezés) is. 

A gyógyszeres kezelésre a kutya szinte mindig jól reagál, de annak kiürülése után a tünetek gyorsan visszatérnek, ezért sokszor tartós (az allergiaszezon végéig tartó) gyógyszerszedés vagy injekciós kezelés szükséges. Az étallergiák legjellemzőbb tünete a heves vakarózás. A kutya legtöbbször a fejét vakarja, ritkább esetben az egész testét is, bőrjelenségek (bőrpír, kiütések, hámlás) viszonylag ritkán kísérik. Még ritkábban észlelhetők emésztőszervi tünetek (általában hasmenés). Az allergiák e típusát nem gyógyszerrel szoktuk kezelni, hanem a gazdával közösen megpróbáljuk megtalálni a viszketést, az allergiát kiváltó ételt.

 Speciális eset a kutyák bolhaekcémája. Ez a leggyakoribb allergiás rendellenességet, a kutya élete során a tulajdonosok jelentos része, sajnos, jól ismeri. Az ekcéma kialakulásának feltétele a bolhásság, hiszen ez teremti meg a túlérzékenység kialakulásának feltételeit. 

A bolha vérszívása során szájszervébol kis mennyiségu nyál jut a kutya bőrébe. A nyálban bőségesen találhatók fehérjék. Néhány bolhacsípés elegendő ahhoz, hogy az állaton megjelenjenek az allergiás tünetek. 

Ezek: a kutya erősen vakarózik, többnyire a faroktövét rágja, ahol kezdetben csak a szőr csapzottsága látszik, később kiterjedt nedvező, sárgás gennyes váladékkal fedett elváltozás alakul ki. 

Hasonló foltok megjelenhetnek a pofán is. 

A gennyesedés ebben az esetben másodlagos folyamat, a sérült bőrfelületen elszaporodó baktériumok okozzák. 

A kezelés legfontosabb eleme az allergén hatás megszüntetése, vagyis a teljes bolhátlanítás és a bolhamentesség folyamatos fenntartása. 

A kialakult ekcémát részben helyileg (fertőtleníto lemosással), részben gyulladáscsökkentőkkel, antibiotikummal kell kezelni.

 A gyógyulás enyhébb esetben is kb. egy hetet vesz igénybe, el is húzódhat. A kezelés elengedhetetlen eleme az érintett területről a szőrzet lenyírása. 

Sajnos tény, az allergia mindennapos, gyakori jelenség. Formáiról, fontosabb tüneteiről, megelőzésének és kezelésének alapvető teendőiről minden kutyatartónak tudnia kell. 

Szeretnénk, ha csak olvasna az allergiáról, és sosem találkozna vele.
 

beküldte: eveline13@citromail.hu

A bolhák kedvenceink legjelentősebb élősködői, alig van olyan kutya vagy cica aki ne találkozott volna ezekkel a vérszívó parazitákkal. A kifejlett bolha csak időszakosan tartózkodik az állaton, életük nagyobbik részét a környezetben töltik. 

Kedvező feltételek mellett fejlődési idejük 1-2 hónap. 

A kutyán, cicán- vagy környezetükben rakják le petéiket, ezekből lárvák lesznek, a lárvák kétszer vedlenek majd bebábozódnak, végül kifejlett egyedekké fejlődnek. A bolha vérszívással és mászkálásával nyugtalanítja az állatot. 

Legtöbbször a nyálára érzékeny állatnál bolhaekcéma alakulhat ki. Enyhe esetekben a kutya vakaródzik. Súlyos esetekben percek alatt kinyalja testfelületének egy tenyérnyi részét, leggyakrabban a combok külső felületét, a háton és az ágyékon nagy, nedvedző bőrgyulladás, szőrhullás látható, ami szűnni nem akaró vakaródzással jár. 

Fontos tényező, hogy a bolhalárvák által felvett galandféregpetékből a bolha fejlődésével egyidejűleg alakulnak ki a galandféreglárvák,a kutyák a bolha szétrágásával és lenyelésével fertőződnek! A bolhák elleni védekezés akkor hatásos, ha az egy helyen tartott állatoknál és környezetükben egyidejűleg történik meg a bolhátlanítás! Ehhez számos készítmény rendelkezésünkre áll:

• -samponok,
• -sprayk
• -spot-on cseppek /ezeket a bőrre kell cseppenteni
• -nyakörvek,stb.

Ezeket az állat környezetének alapos kiporszívózássával, felmosásával, takarójuk kimosásával együtt kell alkalmazni!

A babesia canis 1,5-4 µm nagyságú, osztódás előtt amőboid, osztódás után vörösvértestekben élősködő parazita. 

Ez a leggyakoribb kullancs terjesztette betegség.

 Tünetei a láz, étvágytalanság, kedvtelenség, vérvizelés. Gyógykezelés nélkül az állat 1 hét alatt elpusztulhat. 

Imizol injekcióval kezelhető. Javasolt a bolhanyakörv használata.

A babesiosis kórokozói egysejtű, vérben élősködő paraziták, melyek a vörösvértesteket teszik tönkre. Világszerte számos állatfajt károsítanak, más babesia okoz betegséget a szarvasmarhákban, mint a lovakban, és ismét egy ezektől eltérő babesia faj betegíti meg a kutyákat. A macskákra veszélyt jelentő Babesia cati vagy a Babesia felis Indiában és Afrikában ismeretes, hazai előfordulását még nem igazolták. A babesiák embert is képesek megbetegíteni, a kórokozót ember esetében is a fertőzött kullancs közvetíti. Az emberi babesiosis ritkán megállapított betegség.

A babesiák a fertőzött kullancsból kerülnek vérszívás útján az áldozatba. A kórokozót hordozó szukából a vemhesség alatt a fejlődő kölykökbe is átjuthatnak az élősködők, így a kölykök már fertőzötten születhetnek. A vértranszfúzió során történő fertőződés elméleti lehetősége fennáll.

A babesiák valódi vektorai a kullancsok. Hazánkban az egyik leggyakoribb kullancsfaj, a Dermacentor reticulatus a kórokozó fő terjesztője, az utóbbi években viszont már az Ixodes ricinus kullancsfajból is kimutatták. A kullancsok a vérszívás kezdetekor nem azonnal juttatják be az áldozat szervezetébe a kórokozókat. A babesiák az éhes kullancsban ugyanis olyan szerkezeti formában találhatók, ami nem alkalmas az emlősállatok megfertőzésére. A vérszívás megindulása egyfajta jeladás, melynek hatására szerkezeti átalakulás indul be az egysejtű élősködőknél. Mintegy 48 órával a vérszívás megkezdése után a kullancsban már tolonganak a fertőzésre kész, átalakult babesiák. A babesiák átvitelének esélye a vérszívás kezdetétől számított 24 órán belül minimális, 24-48 óráig kicsi, 48-72 óra között nagy, 72 óra elteltével pedig szinte teljesen bizonyos.

A Lyme-kór egy olyan betegség, amit ember és állat egyaránt megkaphat.

A fertőzött kullancs szúrását követően a kutya bőrén néhány nap elteltével kör alakú bőrpír jelentkezik, mely napok múlva növekszik.

A kutya lázas, étvágytalan, bágyadt, nyirokcsomói megduzzadnak. Antibiotikumokkal eredményesen gyógykezelhető.

Megelőzésként 1 éves védettséget adó vakcinával oltathatjuk kutyánkat. A kullancsok ellen is védekezhetünk, számos készítmény áll az állattartók rendelkezésére. 

Pl.: nyakörvek, spot-on készítmények, ezek sokszor kombinálva vannak már a bolha elleni védekezéssel. Ezekről bővebben informálódhat minden gazdi állatorvosánál!

A napszúrás, illetve a hőguta tulajdonképpen a hõszabályozás súlyos, gyakran végzetes zavara. Jellemzõi a hõtermelés erõsödése, a hõleadás csökkenése, a következményes hõpangás; az állat szervete a termelt hõtõl sem a sugárzás, sem lihegés lévén nem képes megszabadulni (pl. páratelt levegõben, zsúfolt, meleg helyiségben). A tünetek rövid bágyadtság után drámai hirtelenséggel lépnek fel: gyengeség, légszomj, hányinger, mozgászavar, ájulás. 

A 43 celsius fokos testhõmérsékletet elérõ kutyák szinte kivétel nélkül elpusztulnak, de az is gyakran elõfordul, hogy az állat hõmérséklete alatta marad ugyan a 43 foknak, mégis elhullik. 

A hõguta és a napszúrás együttesen is elõfordulhat. 

Ezt a jelenséget egyébként elsõsorban a sima, rövid szõrû ebeknél figyelhetjük meg, mivel ezeknek az állatoknak nincs hõcsökkenést elsõsegítõ bundájuk. 

A nagy szõrzet ugyanis olyan, mint a juhász subája, nemcsak a hideg, de a meleg hõség ellen is védelmet nyújt, persze csak átlagos hõmérséklet-ingadozás mellett. 

Sok gazda nem gondol rá, hogy a tûzõ napon hagyott autóban kutyája szinte elviselhetetlenül szenved, ugyanígy az árnyéktalan udvaron, a kiállítások napsütötte ringjeiben. Sok eb kapott már hõgutát az 55-60 fokra felmelegedett autóban, annak ellenére, hogy az ablakok résnyire nyitva voltak.

 Az ilyen hõmérsékletet a kutya csupán 20-30 percig képes ártalom nélkül elviselni. Megóvhatjuk a kutyát a számára káros hõmérsékletû és páratartalmú levegõ hatásától, ha ilyen idõszakokban mentesítjük az erõs mozgás alól, a tûzõ napsütés elõl pedig árnyékba viszzük. A hõguta tüneteinek jelentkezésekor az ebet itassuk meg bõségesen hideg vízzel, testét locsoljuk le, és mielõbb vigyük állatorvoshoz.

A bélparaziták okozta fertőzéssel vagy hétköznapi nyelven a férgességgel, annak tüneteivel és kezelésével minden állattulajdonosnak hasznos tisztában lennie. Ez azért is fontos, mert a paraziták egy része, az emberekben is megtelepedhet és kellemetlen, veszélyes tüneteket okozhat. Más felöl, a fertőződött állat szervezetét gyengítik, az ellenállóképességüket csökkentik és számos szövődményes betegség forrásai is lehetnek.

Egészséges felnőtt kutyáknál a bélférgesség rövidtávon nem okoz kóros elváltozást, azonban hosszú távon az állat lesoványodik, szőre fénytelenné válik, súlyos esetekben hányás és hasmenés is jelentkezhet. 
Kölyökkutyáknál bélelzáródás miatt el is pusztulhat az állat, így náluk fokozottan oda kell figyelni a féregtelenítésre.

Egyes férgek jelenlétét a bélsárban a gazda szabad szemmel is láthatja, ilyen például a galandférgesség. Ilyenkor levált, uborkamaghoz hasonló féregízeket láthatunk a bélsárban, de vannak bélférgek, amelyek jelenlétét csak mikroszkopikus bélsárvizsgálattal lehet megállapítani. Ilyen esetekben az állatorvos feladata a férgesség diagnosztizálása és a megfelelő kezelés előírása.

Milyen tünetek utalhatnak a kutyák féregfertőzöttségére? 
A legjellemzőbb tünet a kutyák végbéltájékának viszketése, amit az állat harapdálással és fenekének földön húzásával, úgynevezett "szánkázással" próbál enyhíteni.

A kutyák leggyakoribb belső élősködői a következők:

•  Orsóférgek 
•  Galandférgek 
•  Kampósférgek 
•  Ostorférgek 
•  Coccidiumok

A kutyák féreggel való fertőződése bizonyos esetekben (pl. galandférgesség) csak köztigazda jelenlétével alakulhat ki. Ilyenkor a férgek a petékből kikelve egy másik állatban veszik fel a lárvaalakot, és ezzel a lárvaalakkal fertőzik meg a végleges gazdát, pl. a kutyát. A kutya a köztigazdát fertőzi meg, így kutya a kutyát nem veszélyezteti.

A megelőzés kétféle lehet. Egyrészt a kutyákat rendszeresen (negyedévente) megfelelő gyógyszerekkel kell féregteleníteni, másrészt pedig a köztigazdáktól kell megóvnunk kedvenceinket. Ezek leggyakrabban a bolhák, mezei rágcsálók de sok állatfaj nyers húsa és zsigerei is komoly veszélyforrást jelenthetnek.

Manapság az állatorvosi vényre kapható féregtelenítő készítmények kombinált hatóanyag-tartalmúak, így a legtöbb féregtípusra kiválóan alkalmazhatók. 
Ezek a szerek lehetnek tabletták, amikből általában 10 testtömegkg-onként 1 tablettát kell az állatnak beadni. A féreghajtók másik formája a paszta, amit általában kölyköknek javasolnak az állatorvosok. Hatóanyag-tartalomban nincs lényeges különbség az egyes készítmények között, azonban a paszta beadása fiatal állatoknál könnyebben megoldható.

A féreghajtás után feltétlen ellenőrizzük kutyánk székletét, és ha találunk benne élősködőt, mindenképpen ismételjük meg a kezelést az állatorvos utasítása szerint. Ez azért nagyon fontos, mert az ismétléssel, már az első féregtelenítés óta a petékből újból kikelt férgeket is elpusztíthatjuk, még mielőtt azok is petét raknának. A fertőzött széklet eltávolítása után minden esetben fertőtlenítsük annak környezetét!

A rendszeres féregtelenítésről sajnos a gazdik hajlamosak megfeledkezni, ezért mindenképpen javasoljuk, hogy a kutya oltási könyvébe kerüljön be a féreghajtás dátuma, és ha máskor nem, legalább az évenkénti kötelező oltás alkalmával kérjünk az állatorvostól féreghajtó gyógyszert.

forrás: hazikedvencek.hu